Vízminőség
Mi a szerepe a víznek a gépi mosogatásnál?
A víz a tisztítási folyamatok zöméhez elengedhetetlen. A gépi mosogatásnak is az alapját képezi. A víz a tisztító- és öblítőszerek hordozóanyaga, amely lehetővé teszi a mosogatógépben elhelyezett mosogatnivalók mechanikus tisztítását, és a tisztítószer hatóanyagaival együtt a szennyeződésrészecskék is a tisztítóoldatban lebegnek. Így elkerülhető, hogy a már leoldódott szennyeződésrészecskék újból lerakódjanak a mosogatnivaló felületére. Ezenkívül a víz átviszi a meleget a mosogatnivalóra, ezáltal kifogástalan öblítési és szárítási teljesítmény érhető el.
Megfelelő vízminőség hiányában azonban nem lehetséges az optimális mosogatási eredmény. Ezért különösen fontos, hogy a vízminőség igazodjon az ipari mosogatás követelményeihez.
Milyen összetevők vannak a vízben?
A vízben szilárd és oldott anyagok egyaránt lehetnek. Szilárd anyagok pl. a csővezetékrendszerből származó homok, rozsda- vagy kisebb szennyeződés-részecskék, amelyek károsíthatják a mosogatógépet, de pl. a mágnesszelepeket is tönkretehetik. Ilyenkor hasznos lehet beépíteni egy megfelelő szűrőrendszert. Oldott anyagoknak számítanak a gázok, az ásványi anyagok, a sók vagy az egyéb szerves alkotóelemek. Az oldott gázok elsősorban a levegő alkotóelemei: nitrogén, oxigén, szén-dioxid. Ezek nem befolyásolják a mosogatási eredményt.
A vízben oldott sók befolyással vannak a mosogatás eredményére?
Az ásványi anyagok és a sók viszont jelentősen kihatnak a vízminőségre. Ha a víznek magas az ásványianyag-, ill. sótartalma, akkor ez a mosogatnivalókon foltokhoz, lerakódásokhoz vagy korrózióhoz vezethet.
A különböző vízminőségeket általában az összkeménységük szerint sorolják kategóriákba. A víz összkeménységét ilyenkor a karbonát keménység (változó keménységnek is nevezik) és a nem-karbonát (vagy állandó) keménység határozza meg.
A karbonát keménység olyan kalcium- és magnéziumionokból áll, amelyek a hidrogén-karbonáthoz rendelődnek hozzá. Ezekből a víz melegítésekor mészkő csapódhat ki, és így képződik az ún. vízkő. A nem-karbonát keménység olyan kalcium- és magnéziumionokból áll, amelyek nem a hidrogén-karbonáthoz rendelődnek hozzá. Ide tartozik például a magnézium-klorid. Ezek az ásványi anyagok a melegítési folyamat során az oldatban maradnak, tehát nem csapódnak ki.
A víz összkeménységét a 2007 márciusában kiadott európai mosó- és tisztítószertörvény értelmében az alábbi keménységi tartományokba sorolják be:
lágy – kevesebb mint 1,5 mmol kalcium-karbonát literenként, ill. 8,4 °d alatti keménység
közepesen kemény – 1,5–2,5 mmol kalcium-karbonát literenként, ill. 8,4–14 °d közötti keménység
kemény – több mint 2,5 mmol kalcium-karbonát literenként, ill. 14 °d feletti keménység
Mit lehet tenni a vízkeménységgel szemben?
A tisztítószerek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a keményítők kicsapódását (pl. GASTRO STAR FR 45). 0,54 mmol/l (ez 3 °d keménységgel egyenértékű) összkeménység felett gazdasági okokból külön vízelőkészítést érdemes beiktatni. De még az olyan víz sem garantálja minden további nélkül a megfelelő mosogatási eredményt, amelynek összkeménysége 0,54 mmol/l alatt van, illetve nem éri el a 3 °d keménységet. Csak akkor érhető el foltmentes tisztítási eredmény, ha a víz összsótartalma is alacsony.
A vízminőségtől függően különböző vízelőkészítési eljárások léteznek. Itt megkülönböztetünk vízlágyítást, részleges, illetve teljes sómentesítést.
Vízlágyítás
A vízlágyítás során egy ioncserélő segítségével a vízben lévő keményítőket (kalcium- és magnéziumionok) nátriumionokra cserélik. Ezáltal az összes olyan ásványi anyagot el lehet távolítani a vízből, amely mészkőként kicsapódhat. Annak érdekében, hogy az ioncserélő működőképes maradjon, időnként nátrium-kloriddal (regeneráló só) regenerálni kell. Azonban mindenképp meg kell jegyezni, hogy még tökéletes vízlágyítás esetén is maradhatnak látható ásványianyag-maradványok az elmosogatott tárgyakon. Ezek azonban rendszerint vízben oldódóak.
Víz sómentesítése
Mivel a vízlágyítás a víz összsótartalmát önmagában nem képes csökkenteni, túl magas sótartalom esetén az optimális mosogatási eredmény elérése érdekében elkerülhetetlen a víz teljes vagy részleges sómentesítése, pl. egy kétlépcsős ioncserélő berendezésen vagy egy ún. kevertágyas ioncserélőn keresztül. Ilyenkor az összes kationt és aniont eltávolítják a vízből. A víz sómentesítésére szolgáló másik eljárás a fordított ozmózis (reverz ozmózis), amelynél a vizet egy membránon keresztül készítik elő.
A vízminőséggel és a foltmentes mosogatási eredményhez szükséges, megfelelő beállításokkal kapcsolatban az interneten talál további információt, az Arbeitskreis Gewerbliches Geschirrspülen oldaláról ingyenesen letölthető Gyakorlati kézikönyv vízminőséggel foglalkozó 5. fejezetében: www.akggs.de/en
Ott további tájékoztatást kaphat mindenről, ami az ipari mosogatással kapcsolatos. Az oldal hasznos tippeket és további információt kínál többek között az alábbi témákban:
- Ipari mosogatógépek
- Adagolástechnika
- Vízminőség
- Folyamatvegyszerek
- Porcelán
- Fém mosogatnivalók
- Üveg mosogatnivalók
- Műanyag mosogatnivalók
- Higiénia
- Környezet és fenntarthatóság
Mi számít „jó” mosogatási eredménynek
Tisztító- és öblítőszerek
Megfelelő adagolás
Speciális alkalmazás – Pohármosogatás